Minden más

HídMiért történnek velünk szerencsétlenségek? Miért betegszünk meg? Miért veszítjük el szeretteinket? Miért pont mi, amikor mások boldogan élnek? Valószínűleg mindenkiben merültek már fel hasonló gondolatok egy-egy nehéz pillanatban. Ilyenkor gyakran halljuk a különféle, szinte már közhelynek számító választ, hogy „Ilyen bárkivel megtörténhet!”, vagy „Ezt a sors akarta így.” Az ilyen mondatok megnyugtatóak lehetnek, de ha nem értjük meg, milyen tanítás bújik meg ezekben a sokszor ismételt mondatokban, aligha szolgálhatnak vigaszul.

Az ok-okozat törvénye azt tanítja, hogy valamennyi cselekedetünk, a mindennapi tevékenységeinktől egészen az emelkedett gondolatainkig, valamilyen későbbi okozatot von maga után. Ebből következik, hogy jelenünkben korábbi tetteink következményeit éljük, és ennek tükrében sok minden leegyszerűsödhet.

VízcseppVágyaink között valószínűleg az első helyet foglalja el a boldogság utáni vágy, a szenvedés elkerülése, a békés és élvezetekkel teli élet.
Ha őszintén megkérdeznénk, mi is a boldogság, magától értetődő, hogy nincs két olyan ember, akik egyforma választ adnának, de sokan egyáltalán nem is tudnának válaszolni. A boldogság egy olyan ideális állapot, amelyre bár vágyunk, mégsem tudjuk meghatározni, hiszen magában foglalja életünk minden oldalát és ezzel emberi teljességünket.

Homályos a cél: nem tudjuk miből áll a boldogság, amikor ugyanis azt gondoljuk, hogy elértük, rádöbbenünk, hogy mégsem értük el az álmodott teljességet. Kevésnek, szegényesnek tűnik, elveszítette a képzeletünk világában még rá jellemző varázst.

CiklikussagFeltehetjük a kérdést: Mi az Élet? Mit jelent élni egy filozófus számára?
Az emberre az utóbbi évszázadokban jellemző nyomasztó életmód elfeledtetett velünk néhány egyszerű, mégis fontos értéket, helyüket pedig más, értelmetlen dolgok foglalták el. Ezért olyan nehéz megfogalmazni, mi is az Élet.
Kétségkívül sokkal többet jelent annál, mint hogy van testünk, amelynek igyekszünk kielégíteni minden szeszélyét, de valójában alig tudjuk irányításunk alatt tartani, sőt az esetek többségében a rabszolgái vagyunk.
Önmagában a társadalomban betöltött kiemelkedő szereppel sem azonos, hiszen az elismerés és a dicséret csupán álomképek, amelyeket az ábrándok világával azonosuló emberek táplálnak; ami ma van, holnap talán már nem lesz; ma nagy lendülettel belevetjük magunkat valamibe, és holnap ugyanazzal a hévvel megbánjuk…

kuroszavaKuroszava Akira és filmjei
„Az önzés olyan bűn, amely az emberi nemet születése óta kíséri; ezt a legnehezebb jóvátenni” – vallotta a kereken 100 éve született japán rendezőóriás, Kuroszava Akira, akinek egész élete a mozi körül forgott, és aki olyan alkotásaival, mint A hét szamuráj, a Véres trón vagy az Álmok, jelentősen átformálta a 20. századi filmművészetet.
Kuroszava Tokió külvárosában született 1910. március 23-án, egy szamuráj felmenőkkel rendelkező család nyolcadik gyermekeként. Az apja iskolaigazgató volt, aki élénken érdeklődött a nyugati kultúra iránt, ennek köszönhetően családjával gyakorta látogatta a filmszínházakat, amelyek ekkoriban kezdték vetíteni az első európai filmeket.

Naplemente úttalHazudnék, ha azt állítanám, hogy ma először látok utat, és ezt az utat sem most szemlélem először, amelyről szó lesz. Mégis, ma első ízben néztem rá különleges, szavakban és tapasztalatokban kifejezhető szemmel.
Földön kúszó, kanyargós vonalnak láttam az utat, amely szorosan követte a hepe-hupás talajt, emelkedett, majd leereszkedett vele, kacskaringózott, de mindig egy magasságban a földdel, amelyre támaszkodott.